Egy akkord attól lesz alapakkord, hogy üres húrokat tartalmaz és három különböző zenei hangból áll. (Természetesen
léteznek más -nem gitárszerű- akkordok, amelyek megfelelnek ezeknek a
kritériumoknak, ezekkel azonban csak a későbbiekben foglakozunk).
A gitáron 5 db dúr és 3 db moll
alapakkordot különböztetünk meg. Ezek az akkordok (a gitár hangolása
szerint), hangmagasságuk sorrendjébe rendezve a következők:
Dúrok: E, G, A, C, D
 |
E dúr alapfekvés |
 |
G dúr alapfekvés |
 |
A dúr alapfekvés |
 |
C dúr alapfekvés |
 |
D dúr alapfekvés |
Mollok: Em, Am, Dm
 |
E moll alapfekvés |
 |
A moll alapfekvés |
 |
D moll alapfekvés |
Csoportosításuk:
Hathúros akkordok: E, Em, G. Ennek a három akkordnak a megszólaltatásához mind a hat húr szükséges. Alaphangjaik az E6-os húron találhatók.
Öthúros akkordok: A, Am, C. Ennek a három akkordnak a megszólaltatásához öt húr szükséges. Alaphangjaik az A húron találhatók. Az E6-os húrt nem pengetjük.
Négyhúros akkordok: D, Dm. Ennek a két akkordnak a megszólaltatásához négy húr szükséges. Alaphangjaik a D húr. Az E6-os és az A húrokat nem pengetjük.
Az alapkkordok |
Gyakorlás:
Ahhoz, hogy rögzüljön az akkordfogás, célszerű minimum tíz percet rászánni minden alkalommal az aktuális akkord gyakorlására.
A hatékony gyakorláshoz METRONÓM használata nélkülözhetetlen.
Az akkord lefogásának gyakorlása: az adott akkord lefogásának mozdulatát próbáljuk rögzíteni úgy, hogy többször egymás után fogjuk le, majd engedjük el újból az aktuális akkordot.
Az akkord lefogása |
Az akkord megpengetésének gyakorlása: a gyakorláshoz külön pengesd meg az akkord alaphangját, majd utána az összes többit.
A pengető kéz |
A helyes pengetőfogás
 |
 |
 |
A következő állomás az akkordváltás.
Az akkordváltás elsajátításához célszerű hasonló ujjrendű (kinézetű) akkordokkal kezdeni.
Az alapakkordok csoportosítása az ujjrend szerint:
Azonos ujjrendű akkordok: E, Am.
Azonos ujjrendű akkordok |
A következő akkordokat az ujjrendek, fogások egymáshoz való viszonya teszik hasonlóvá:
Hasonló ujjrendű akkordok: E, Em, A, Am, Dm. (Megfigyelhető, hogy némelyik akkord esetében a 2-es/3-as ujjak illetve a 2-es/1-es ujjak viszonya nem változik.)
Hasonló ujjrendű akkordok: G, C, D. (Itt, a 3-as/2-es ujjak egymáshoz való viszonya figyelhető meg.)
Az akkordváltás hamarabb kigyakorolható, ha a szóban forgó akkord alaphangjai üres húrok.
Ezek, a következők: E, Em, A, Am, D, Dm.
(Illusztráció: alap-akkordos kíséret és akkordváltás)
Figyelmeztetés! Az akkordváltáskor, figyeljünk oda arra, hogy az ujjaink lehetőleg egyszerre fogják meg az akkord hangjait úgy, hogy a lehető legminimálisabban távolodjanak el a húroktól. A lassú és türelmes gyakorlás eredménye a precíz gitározás.
Gyakorlás:
Egy teljes akkordkör kigyakorlásának menete.
Ütemenkénti akkordváltással gyakoroljátok azt a négy ütemes akkordkört, melynek akkordjai sorrendben a következők: 1. ütem: Am, 2. ütem: Dm, 3. ütem: Em és végül a 4. ütem ismét Am.
A négy ütemes kör nem változik, csak az akkordok cserélődnek: 1. ütem: A, 2. ütem: D, 3. ütem: E és végül a 4. ütem ismét A.
A négy ütemes kör továbbra sem változik, csak az akkordok: 1. ütem: G, 2. ütem: C, 3. ütem: D és végül a 4. ütem ismét G.
A gyakorlat eljátszása előtt mindig be kell számolni a tempót, a periódusnak megfelelően, 4/4- ben (négy negyedben) 1-től 4-ig (egy-két-há-négy). A világ dalainak jelentős része 4/4 peridusban van.
A gyakorláshoz célszerű lábtempót alkalmazni, melyet a metronóm tempójához kell igazítani.
A következő állomás a törzshangsor (dúr skála).
A C dúr skála tartalma: C D EF G A HC. (Szolmizálva: Dó, Ré, Mi, Fá, Szó, Lá, Ti, Dó.)
A skála hangjainak egymás közti hangtávolsága: 1, 1, ½, 1, 1, 1, ½. (egész, egész, fél, egész, egész, egész, fél). Összegezve: a harmadik-negyedik és a hetedik-nyolcadik hangok között van félhang távolság.
Ha a gitár húrjain elindulunk vízszintes irányba, akkor minden húron végigjátszhatjuk a C dúr skála hangjait, az üres húrról elindulva, a hangok egymás közötti távolságát figyelembe véve.
Gyakorlás:
Fontos, hogy gyakorlás közben hangosan kiejtsük az ABC-s hangok nevét, ezzel is elősegítve a hangok minél biztosabb megjegyzését a hangszer egész nyakán. Ez a gyakorlat bemelegítő gyakorlatnak is megfelel, alkalmanként legalább 10 percet érdemes vele foglalkozni húronként.
A következő állomás a hangközök.
A hangközök ismeretére azért van szükség, hogy az akkordok felépítését jobban megértsük.
Hangköz: két egyszerre vagy egymás után megszólaló zenei hang közötti távolság.
A leggyakrabban használt hangközök latin eredetű neve sorrendben a következő: prím (első), szekund (második), terc (harmadik), kvart (negyedik), kvint (ötödik), szext (hatodik), szeptim (hetedik), oktáv (nyolcadik).
A C dúr skálában, C alaphangra épülő hangközök nevei a következők:
C-C: tiszta prím, jelölése: t1, (egyetlenegy hang megszólalását jelenti)
C-D: nagy szekund, jelölése: n2,
C-E: nagy terc, jelölése: n3,
C-F: tiszta kvart, jelölése: t4,
C-G: tiszta kvint, jelölése: t5,
C-A: nagy szext, jelölése: n6,
C-H: nagy szeptim, jelölése: n7,
C-C: tiszta oktáv, jelölése: t8.
A dúr skálában az egy egész hangtávolságra fekvő, szomszédos hangok között fellelhetők olyan hangok, melyek ugyan nem részei a skálának, de attól még saját hangköznévvel rendelkező zenei hangok.
Gyakorlás:
Gyakoroljuk a törzshangsor hangjainak vízszintes irányú eljátszását úgy, hogy egyszerre két szomszédos húron, két szólamban, hangközfogásokkal haladva, a H húron C hangról valamint az E húron E hangról (üres húrról) elindulva a következő hangközpárokat játszuk: C-E, D-F, E-G, F-A, G-H, A-C, H-D, C-E, stb…
Ezek a hangközök három hang (terc) lépésre vannak egymástól, viszont hangtávolságuk korántsem megegyező. Például a C és E hangok távolsága 2 egész hang, viszont a D és F viszonya csak 1.5 hang. A leírtak alapján kétféle tercet különböztetünk meg: nagy terc (n3, két egész hangtávolság) és kis terc (k3, másfél hangtávolság).
A C dúr skálában 3 db nagy terc (C-E, F-A, G-H) és 4 db kis terc (D-F, E-G, A-C, H-D) írható fel.
