Az elektromos gitárok teste általában tömör keményfából készül. A gitártest minél vastagabb, természetesen annál nehezebb is lesz, viszont túl vékony sem lehet, mert valamekkora mélység kell a hangszedőknek, potmétereknek, stb. A tömör testű gitárok testvasgatsága - e témában olvasottak alapján - általában 38.1 és 44.4 [mm] között van.

Sajnos nem mindent csináltam úgy a gitárépítéseim során ahogy itt leírom, pedig talán ésszerűbb lett volna így...

A gitártest formályát (majd) célszerű kézzel, de inkább valamilyen tervezőprogrammal felvázolni 1:1 méretarányban. Szerintem első lépésekén ne a formát rajzoljuk meg, hanem döntsük el, hogy mekkora lesz a menzúra, hány bundos lesz a gitár, s hogy hol csatlakozik a nyak a testhez (általában valahányadik bundnál). Ezek ismeretében ki tudjuk számolni, hogy a test szélétől mekkora távolgásra kerül majd a híd. Mégpedig úgy, hogy a bundközök számítási módjával kiszámítjuk annak a bundnak a pozícióját - vagyis a nuttól mért távolságát -, amelynél a nyak a testbe csatlakozik. Ezt a kapott értéket levonjuk a menzúra értékéből, s megkapjuk a test széle és a híd pozíciója közti távolságot. Így fel tudjuk vázolni a test szélét és a hidat (angolul bridge). A bundközök közti távolság számításának módszerével ezután rajzoljuk be az utolsó bund pozícióját. Most már tudjuk, hogy a hangszedőinket hová tehetjük. (az utolsó bund és a híd közé) Ezután már csak a test és a nyak csatlakozásának helyét kell berajzolni, vagyis azt a helyet, amit majd a testből kimarunk a nyak számára. A csatlakozási rész nagysága ne legyen kisebb 65-70 [mm]-nél, mivel így a kapcsolódást gyengítheti. Ezek után valami ilyesmit kapunk:

A jobb érthetőség miatt beszámoztam a rajzelemeket:
1. zárórész (tailpiece)
2. híd (bridge)
3. híd oldali hangszedő (pick-up)
4. nyak oldali hangszedő
5. nyak kapcsolódásának kimarandó hely
6. tájékoztató vonal az utolsó bund pozíciójáról

Ezután az egész dolog mókás része következik: a test formája. Ezt mindenkinek a fantáziájára van bízva. A tájékozódás miatt berajzolt 'középvonal' segíthet eldönteni, hogy a berajzolt formát esetleg melyik irányba csúsztassuk el előzőleg berajzolt dolgokhoz képest, hogyha úgy tűnik, mintha az elcsúszva lenne valamely irányban. Berajzolhatjuk most már a potméterek, kapcsolók és jack-aljzat helyét is. Ez vagy a gitártest oldalán vagy a tetején helyezkedik el. Ezek után valami ilyesmit kapunk:

Az ilyen 'single-cutaway' féle gitároknál a nyak és a test kapcsolódásának helyének alsó részén, ahonnan a bundokat lefogjuk, nem szükséges meghagyni a testet - csavarozott nyak esetén -, mivel így a bundok jobban elérhetővé válnak. Egy ragasztott nyak esetén pedig össze is csiszolható a nyak és a test, mintha egyetlen fából készülne.

Egyes formáknál szebb, ha a testet nem nagyon kerekítjük le, csak csiszolóvászonnal simára csiszoljuk - ezt azonban csak a testen végzett fúrások marások után végezzük. A le nem kerekített test egyes formáknál klasszikus hatást ad, s egyszerűbb is, mintha egy bonyolultabb kerekítgetés. Először tehát rajzoljuk rá a fára a formát, a hidat, hangszedőket, satöbbit. Ha berajzoltuk először célszerű kimarni a hangszedők helyét. Ezután, ugyanerről az oldalról (fentről) fúrjuk át a testet a potméterek helyén, majd ha megfordítjuk a testet, az alján kimarhatjuk a potméterek helyét is. Azonban ne marjunk alulról túl 'magasra' (most fejjel lefelé vagyunk). Legalább 5 [mm]-t célszerű meghagyni a testből. De ha túl sokat hagyunk meg, előfordulhat, hogy a potméterünk nem fog átérni. A marás mentén egy pár [mm] mélyre körbe egy mélyítést készíthetünk, amelybe a potmétereket eltakaró takarólapot beilleszthetjük. Tehát a mélyítés mélysége a takarólap vastagságával megegyező. A takarólap tartócsavarjainak is kifúrhatjuk a helyét. Arra ügyelni kell, hogy valahol el kell vezetni a hangszedőktől a vezetékeket a potméterekhez is. Tehát ezeknek is ki kell fúrni a lyukakat.
A hídnak és zárórésznek is kifúrhatjuk a lyukakat. Ezután marjuk ki a nyak kapcsolódásának helyét - ha csavarozott nyakat választunk, a csavarozások helyét is kifúrhatjuk-, majd ha mindennel végeztünk, vágjuk ki a gitártestet (ne az ablakon, hanem a formályát vágjuk ki). A formát az elején is kivághatjuk, de ha ezt a végére hagyjuk, talán könnyebben dolgozunk a testtel.